A gyermekkorban leggyakrabban előforduló szemészeti probléma a kancsalság és a rövidlátás. Ez utóbbi gyakran kisiskolás korban kezdődik. A kancsalság pedig akár már csecsemőkorban is problémát jelenthet. A szülők számára a rövidlátás észlelése nehezebb, hiszen a gyermekben nem tudatosul, hogy látási nehézségekkel küzd, így nem is jelzi azt. A problémára általában az iskolában derül fény, mivel a gyermek nem látja megfelelően a táblát.
A történelmi adatok tanúsága szerint Közép-Európában az első világháborút követő időszakban mindössze 7% körül mozgott a rövidlátók aránya. Ezzel szemben a közelmúlt kutatásai szerint a jelenség ma már a lakosság körülbelül 40-50%-át érinti, ezen belül is kiemelkedően magas, közel 50%-os a 19-25 év közöttiek körében. Nemzetközi összehasonlításban Ázsia áll az élen, ahol a lakosság közel 80%-át diagnosztizálták rövidlátással.
Miért alakul ki a rövidlátás?
A rövidlátás általában két időszakban alakul ki: gyermekkorban, hatéves kor után, valamint 50-70 éves kor környékén, amikor már a lencsehomály jelentkezik. Ezt a késői miópizálódást a szürkehályog okozza. A betegség egyik könnyen azonosítható tünete, hogy távolra egyre erősebb szemüvegre van szükség. Kezdetben a mínusz dioptriás szemüveg még segít a látás korrigálásában, egy idő után azonban ez már nem jelent megoldás és csak a szürkehályog műtét állíthatja helyre a látást.
„Mint minden betegségnél, a gyermekkori rövidlátás kialakulásánál is a genetikai tényezők nagymértékben számítanak. Ha a felmenőink között egyik vagy másik ágon voltak rövidlátók, az mindenképpen többszörösére emeli a rizikót, mégsem ez a meghatározó. A környezeti tényezőknek ugyanis legalább akkora a szerepük, mint a genetikai tényezőknek. Sőt, a környezeti tényezők hatása a rövidlátás esetében felülírhatja a genetikát.” – mondja Dr. Nagymihály Attila a Budai Szemészeti Központ orvos-szakmai vezetője.
A modern technológia, a monitor, a mobiltelefon folyamatos használata, valamint hogy drasztikusan lecsökkent az az idő, amit a szabadban mozgással töltünk, világszerte növelte a rövidlátók arányát az utóbbi években. A szem egészségének fenntartása érdekében a Világ Szemorvostársaságának ajánlása szerint naponta legalább két órát kellene kültéren mozgással tölteni. A külső szemizmok a szabadban végzett aktivitások során pihenhetnek, miközben a D-vitamin szintünk is optimalizálódik. Bebizonyosodott, hogy a természetes napfény csökkentheti a rövidlátás kialakulátásnak a kockázatát minden korosztálynál, mivel elősegíti a dopamin termelődését a szemben, amely létfontosságú a szem egészséges fejlődéséhez.
Szülőként, hogyan ismerhetjük fel, hogy rövidlátó a gyermekünk?
Hatéves korig gyerekeknek évente, majd ezt követelően kétévente ajánlott látásvizsgálaton részt venni. Ekkor általában már fény derül rá, ha az egyik vagy a másik szemével nem lát élesen. Bár a szűrővizsgálatok elengedhetetlenek, előfordulhat, hogy ezek alkalmával sem derül fény a látászavarra. A gyermekek nagyon hosszú ideig tudnak alkalmazkodni látási nehézségeikhez, hatékonyan kompenzálnak; gyakran nem is veszik észre, ha csak az egyik szemükkel látnak tisztán, ez pedig megakasztja a látásfejlődésben a kevésbé jól működő szemet.
„Általánosságban hatéves kor után jelentkeznek a rövidlátás tünetei. Szemvizsgálat során egy speciális pupillatágító csepp segítségével egyértelműen megállapítható, hogy a gyermek rövidlátó vagy távollátó. A hatéves kor előtt jelentkező kóros rövidlátás keveseket érint, sokszor általános belgyógyászati betegség vagy koraszülöttség az oka.” – emeli ki Dr. Nagymihály Attila.
Mit lehet tenni, ha a gyermekünk kancsal?
A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében történik. Bénulásos kancsalság feltárásához ideggyógyászati kivizsgálásra lehet szükség, amely során eldöntésre kerül, hogy a kancsalság műtéti úton korrigálható-e. Abban az esetben, ha a kancsalságot a nem korrigált fénytörési hiba okozza, a gyermek próbál alkalmazkodni a látásbeli problémához. Ez az erőltetett alkalmazkodás vonhatja maga után a kancsalság kialakulását.
„A kancsalságot lehet gyógyítani, de ahhoz azt időben észre kell venni. A gyermek hatéves kora előtt a problémát fel kell ismerni, korrigálni, a kétszemes együttlátást feljavítani. Ez sajnos nem minden esetben sikerül, viszont az éleslátás megőrizhető, amivel elkerülhető a tompalátás kialakulása. Éppen ezért nagyon fontos, ha a családban előfordult kancsalság, a gyermeket már 1-2 éves korában szükséges elvinni szemorvoshoz, hogy rendellenesség esetén legyen elég idő a megfelelő látásfejlődést biztosítani” – teszi hozzá Dr. Nagymihály Attila.