A szemünkkel kapcsolatban rengeteg olyan „bölcsesség” él a köztudatban, amit szinte mindenki hallott már gyerekkorában. Ne olvassunk sötétben, ne üljünk túl közel a tévéhez, és ha egyszer szemüveget kapunk, onnantól biztosan tovább romlik a látásunk. Ismerős mondatok? Bár sokan kész tényként kezelik ezeket, a valóságban több közülük inkább tévhit, mint tudományosan igazolt állítás.
Dr. Nagymihály Attila segítségével összegyűjtöttük a legelterjedtebb félreértéseket, és azt is megnéztük, mi az igazság mögöttük.
1. A félhomályban olvasás károsítja a szemet
Sokan még ma is úgy gondolják, hogy gyenge fény mellett olvasni veszélyes a szemre. Valójában ettől nem romlik maradandóan a látás. A rossz fényviszonyok inkább csak jobban megterhelik a szemizmokat: hamarabb elfáradhat a szemünk, könnyezhet, égő érzés vagy enyhe kellemetlenség is jelentkezhet. Ezek a tünetek azonban pihenés után elmúlnak.
A szem számára összeségében a megfelelő megvilágítás a legkedvezőbb, különösen a természetes fény javasolt.
2. A szemüveg „ellustítja” a szemet
Sokan félnek attól, hogy ha elkezdenek szemüveget hordani, a szemük idővel „rááll” a segítségre, és emiatt gyorsabban romlik majd a látásuk. Ennek azonban nincs valós alapja. A szemüveg nem gyengíti a szemet, csupán korrigálja a meglévő látáshibát, így kevésbé kell erőltetni a fókuszálást.
A szemüveg viselése nem teszi lustává a szemet, és nem gyorsítja fel a dioptria romlását sem. Ha valakinek szüksége van rá, de nem használja, szemfáradtság, fejfájás és homályos látás is jelentkezhet” – mondja Dr. Nagymihály Attila.
3. A sárgarépa tökéletes látást ad
A sárgarépa valóban hasznos a szem számára, hiszen béta-karotint tartalmaz, amelyből A-vitamin képződik. Ez fontos szerepet játszik a retina működésében és a szürkületi látásban. Ettől azonban még nem lesz „sasszemünk”, és a sárgarépa sem helyettesíti a szemüveget.
A szem egészsége szempontjából sokkal fontosabb az általánosan kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag táplálkozás.
4. A gyerekek kancsalsága majd elmúlik, ahogy felnőnek
A valódi kancsalság nem olyan állapot, ami magától elmúlik. Ha egy gyermek szeme tartósan nem egy irányba néz, érdemes mielőbb szemészeti vizsgálatra vinni. Kezelés nélkül ugyanis tompalátás is kialakulhat, ezért a korai felismerés és kezelés különösen fontos.
5. Ha sokat kancsalítunk, úgy maradunk
Ez az egyik legismertebb gyerekkori „riogatás”, de valójában nincs tudományos alapja. Az időnkénti, játékos kancsalítás nem okoz maradandó szemállási problémát. A valódi kancsalság hátterében általában öröklött tényezők, látáshibák vagy szemizom-egyensúlyzavar áll.
6. Tönkreteszi a látást, ha túl közelről nézzük a TV-t
A televízió vagy a monitor közeli nézése önmagában nem károsítja a szemet. Ugyanakkor a tartós közelre fókuszálás valóban megterhelő lehet: szemfáradtságot, szemszárazságot vagy fejfájást okozhat.
Ilyenkor a szem fókuszáló izmai hosszú időn keresztül feszült állapotban maradnak. Ez átmeneti homályos távoli látást is eredményezhet, amit akkomodációs görcsnek nevezünk. Szerencsére ez többnyire visszafordítható, ha rendszeresen pihentetjük a szemünket, és több időt töltünk a szabadban.
Gyerekeknél ugyanakkor figyelmeztető jel lehet, ha feltűnően közel ülnek a képernyőhöz, mert ez akár kezdődő rövidlátásra is utalhat.
7. A szemtorna visszaadja a jó látást
A szemtorna segíthet enyhíteni a monitorhasználat miatt kialakuló szemfáradtságot, de a fénytörési hibákat nem szünteti meg. A rövidlátás, távollátás vagy asztigmia nem szemizomprobléma, hanem a szem optikai felépítéséből adódik. Ezeket szemüveg, kontaktlencse vagy bizonyos esetekben látásjavító műtét korrigálhatja.
8. A túl erős szemüveg károsítja a szemet
A rosszul megválasztott dioptria valóban kellemetlen panaszokat okozhat: fejfájást, szédülést, homályos látást vagy gyors szemfáradást. Ettől azonban maga a szem nem károsodik. A probléma egyszerűen az, hogy a szem nem a megfelelő korrekciót kapja.
9. Hunyorogva biztonságos a napba vagy hegesztésbe nézni
Ez nemcsak téves elképzelés, hanem kifejezetten veszélyes is. A hunyorgás nem véd az UV-sugárzással szemben, így a káros sugarak továbbra is elérhetik a szem érzékeny részeit. A szaruhártya, a szemlencse és a retina is sérülhet, ha megfelelő védelem nélkül hegesztünk vagy nézünk közvetlenül a napba.
10. A rosszul használt kontaktlencse legfeljebb kényelmetlen
A nem megfelelő kontaktlencse-viselés komoly problémákat is okozhat. A rosszul illeszkedő vagy helytelenül tisztított lencse irritációhoz, gyulladáshoz, szaruhártya-sérüléshez, sőt akár súlyos fertőzéshez is vezethet. Ezért különösen fontos a higiéniai szabályok betartása és a rendszeres szemészeti ellenőrzés.
11. A szürkehályognak „meg kell érnie” a műtéthez
Régebben valóban gyakran kivártak a szürkehályog műtéttel, ma azonban már más szemlélet érvényesül. Nem szükséges megvárni, hogy a szürkehályog teljesen előrehaladott állapotba kerüljön. Sőt, egy túlságosan érett szürkehályog műtét nagyobb kockázatot jelenthet.
„A műtét idejét inkább az határozza meg, mennyire zavarja a látásromlás a mindennapokat. Ha már nehezebbé válik az olvasás, a vezetés vagy a munkavégzés, a beavatkozás indokolt” – mondja Dr. Nagymihály Attila.
12. A szürkehályogot lézerrel távolítják el
Sokan úgy gondolják, hogy a szürkehályog-műtét teljes egészében lézeres eljárás. A valóságban az elszürkült szemlencsét sebészeti úton, ultrahangos technológiával távolítják el, majd műlencsét ültetnek be. Bizonyos modern műtéti lépések során valóban alkalmazhatnak lézert, de maga a szemlencse eltávolítása nem lézerrel történik.
Amire valóban érdemes odafigyelni
Talán a legfontosabb tanulság, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szemünk jelzéseit. Ha gyakran tapasztalunk szemfáradtságot, könnyezést, látásromlást vagy bármilyen szokatlan tünetet, érdemes szemészhez fordulni. A látásunk pótolhatatlan, ezért fontos, hogy valódi információkra támaszkodjunk, ne régi tévhitekre.