Biztosan mindannyian hallottunk vagy olvastunk már olyan tanácsokat, amelyek azt állítják, hogy különböző módszerekkel segíthetünk vagy éppen árthatunk a látásunknak. Sokszor felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet megbízni a különböző, szemmel kapcsolatos praktikákban, amelyek szájról szájra vagy online terjednek.
Ezen kérdések megválaszolására vállalkozott Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Ő segít most nekünk a 6 leggyakoribb látással kapcsolatos tévhit, népi bölcsesség tisztázásában.
1. Valóban káros a szemnek, ha sötétben olvasunk?
Ugyan teljes sötétségben olvasni nyilvánvalóan lehetetlen vállalkozás, de sok emberre igaz, hogy félhomályban is olvas anélkül, hogy felkapcsolná a lámpát. Gyakran halljuk, hogy kevés fény mellett olvasni vagy tanulni árthat a szemnek. A válasz az, hogy a tompa fény mellett való olvasás megterheli a szemet, ami ideiglenes kellemetlen tüneteket, mint fejfájást vagy szemfájást okozhat, de hosszú távon nem károsítja a szemet.
2. Tényleg javítja a látást, ha sok sárgarépát eszünk?
Biztosan hallottunk már gyerekkorunkban, hogy a sárgarépa fogyasztása jó hatással van a szemre. Valóban igaz, hogy a sárgarépa A-vitamint és béta-karotint tartalmaz, amelyek szükségesek szervezetünknek a jó látás szempontjából.
Azonban fontos megjegyezni, hogy más zöld levelű zöldségek is jó forrásai az A-vitaminnak. Ha mégis a répa témánál maradunk, érdemes tudni, hogy elegendő fél répát elfogyasztani a megfelelő A-vitamin mennyiség beviteléhez.
Összességében érdemes A-vitaminban gazdag ételeket fogyasztani a szem egészségéért, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy elkerülhetjük a szemüveg vagy kontaktlencse használatát, ha élesen szeretnénk látni.
3. Károsíthatja a szemet, ha túl közelről nézzük a TV-t vagy más kijelzőt?
Egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy a túl közeli TV, kijelző nézés károsítja a szemet. A hosszas közelről nézés eredményeként kialakulhat szemszárazság, ami azt jelenti, hogy a szem nem tud megfelelően hidratálódni és a szem felszínén lévő könnyfilm minősége romlik. Emiatt a fénytörés nem lesz optimális, és a szem védekezése is gyengülhet.
Gyakran előfordul, hogy túl közel foglalunk helyet a televízióhoz, ez főleg gyerekekre igaz mese nézésnél. Ennek háttere az a szimpla tény, hogy a gyerekek jobban tudnak összpontosítani a hozzájuk közelebb lévő tárgyakra, így tehát jobban élvezik a tévénézést közelebbről. Ideális esetben, az idő múlásával ez a szokás alábbhagy, ritkán azonban fénytörési problémákra utalhat.
4. Szemgyakorlatokkal javíthatjuk a látást?
Sajnálatos módon a szemgyakorlatok nem képesek javítani a látást vagy lehetővé tenni, hogy kevesebbet kelljen szemüveget viselnünk. A rendszeres szemgyakorlatoknak köszönhető látásjavulás csupán egy tévhit.
A szemgyakorlatok akkor hasznosak, ha tapasztaljuk, hogy a két szemünk különbözően fókuszál egy közeli tárgyra, ami leginkább olvasás során lehet zavaró. A gyakori pislogás segíthet abban, hogy a szemfelszín megfelelően nedves legyen. Ha odafigyelünk arra, hogy eleget pislogjunk, javul a szemfelszín könnyfilm minősége, ettől érezzük úgy, hogy jobban látunk.
5. Árthatunk-e a szemünknek, ha kontaktlencsét vagy szemüveget használunk?
Fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy a kontaktlencse vagy a szemüveg viselése bármilyen mértékű látásromlást vagy szembetegséget okozhatna. Ezek az eszközök segítséget nyújtanak a tisztább és élesebb látás elérésében, legyen szó rövidlátásról vagy távollátásról. Használatukkal elkerülhetjük a látószerv túlzott megerőltetését, és a szem viszonylag gyorsan hozzájuk tud szokni. Ami a kontaktlencséket illeti, fontos figyelni arra, hogy ne hordjuk túl hosszú ideig, tehát ne viseljük őket napi 8-10 óránál tovább. Ha megfelelően használjuk a kontaktlencsét, elkerülhetjük azokat a problémákat, amelyek akár látásromlást is okozhatnának. Ha ezek a megoldások nem tetszenének, az éleslátás élményét akár kontaktlencse vagy szemüveg nélkül is élvezhetjük. A látásjavító műtétek gyors és biztonságos megoldást jelentenek.
6. Csak azokon a napokon kell napszemüveget viselni, amikor süt a nap?
Ismét egy tévhit! A felhők, még a legborúsabb időben sem képesek teljesen megszűrni az UV-sugarak áthatolását. Így a megfelelő napszemüveg vagy árnyékot nyújtó fejfedő viselése nem csak napsütéses időben fontos. Az UV-sugarak állandó hatása az évek során komoly problémákhoz vezethet a szemszövetben, például szaruhártya-gyulladást, makula degenerációt vagy akár rákos elváltozásokat is okozhat a szemhéjakban. Mivel az UV-sugárzás okozta károsodás jelentős része már 18 éves kor előtt bekövetkezik, fontos odafigyelni arra, hogy a gyermekek ne csak napos, hanem borús időben is viseljenek kalapot vagy napszemüveget.