Manapság szinte bárhová nézünk – az óvodában, az iskolában vagy a játszótéren –, feltűnik, hogy egyre több gyermek visel szemüveget. Vajon valóban gyakoribbá váltak a látásproblémák, vagy egyszerűen hamarabb felismerjük őket? A válasz összetett: az öröklött hajlam mellett a modern életmód is jelentős szerepet játszik. A képernyők, a hosszan tartó közelre fókuszálás és a szabadtéren töltött idő csökkenése mind hatással vannak a fejlődő szemre.
A kedvező hír, hogy a korán felismert látásproblémák jól kezelhetők, és bizonyos esetekben a romlás üteme is lassítható. Ehhez azonban fontos, hogy a szülők odafigyeljenek a figyelmeztető jelekre, és ne maradjanak el a rendszeres szemészeti ellenőrzések se.
Miért válik szükségessé már gyermekkorban a szemüveg?
A gyermekeknél leggyakrabban valamilyen fénytörési hiba miatt válik szükségessé a szemüveg. Ilyenkor a beérkező fény nem a retinán egyesül, ezért a kép életlenné, homályossá válik.
Rövidlátás esetén a közeli tárgyak jól láthatók, a távolabbiak – például az iskolai tábla vagy a közlekedési táblák – viszont elmosódnak. Távollátásnál elsősorban a közeli feladatok okozhatnak nehézséget, bár kisebb gyermekeknél bizonyos fokú távollátás még természetes jelenség. Asztigmia esetén a szaruhártya vagy a szemlencse szabálytalan alakja miatt a látás közelre és távolra egyaránt torzulhat.
Az öröklött hajlam sem elhanyagolható: ha a szülők közül valamelyik szemüveget visel, a gyermeknél is nagyobb eséllyel alakul ki látásprobléma. A genetika azonban önmagában nem dönt mindenről. A kutatások alapján a környezeti tényezők és a mindennapi szokások legalább ilyen fontos szerepet töltenek be.
Megnövekedett képernyőidő a szabadban töltött idő helyett
A mai gyerekek egészen más környezetben nőnek fel, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A telefonok, tabletek, számítógépek és digitális tananyagok miatt sokkal több időt töltenek úgy, hogy közben közelre fókuszálnak.
Az olvasás, rajzolás, tanulás és képernyőhasználat együttesen jelentős terhelést jelenthet a fejlődő szem számára. Eközben sok gyermek kevesebbet tartózkodik a szabad levegőn, pedig a természetes fény és a távolba nézés bizonyítottan hozzájárul az egészséges látásfejlődéshez. Számos kutatás szerint a rendszeres kültéri játék mérsékelheti a rövidlátás kialakulásának és romlásának kockázatát.
A cél természetesen nem az, hogy teljesen kizárjuk a digitális eszközöket a gyerekek életéből, hanem hogy megfelelő egyensúlyt teremtsünk. A napirendben kapjon helyet a mozgás, a szabadtéri játék és a szem pihentetése is, ne kizárólag a képernyő előtt töltött idő.
Milyen jelek utalhatnak látásproblémára?
A gyerekek gyakran nem veszik észre, hogy nem látnak megfelelően, hiszen számukra az a kép jelenti a természetes állapotot, amit nap mint nap tapasztalnak.
Érdemes gyanakodni, ha a gyermek rendszeresen hunyorog, félrebillenti a fejét, túl közel ül a televízióhoz, egészen közel tartja a könyvet vagy a tabletet, gyakran dörzsöli a szemét, illetve fejfájásról vagy szemfáradtságról számol be. Az is figyelmeztető jel lehet, ha csökken az érdeklődése az olvasás vagy rajzolás iránt, romlik a koncentrációja, vagy indokolatlanul gyengül az iskolai teljesítménye.
Kisebb gyermekeknél árulkodó lehet, ha kevésbé érdeklik a képeskönyvek és a játékok, ügyetlenebbnek tűnnek a kortársaiknál, vagy az egyik szemük befelé, illetve kifelé tér. Csecsemőknél fontos jelzés lehet a szemkontaktus hiánya vagy az, ha nem követik tekintetükkel a mozgó tárgyakat.
A szemüveg csak az első lépés
Sokan úgy gondolják, hogy a rövidlátás egyszerűen megoldható egy szemüveggel. Bár a megfelelő korrekció elengedhetetlen, önmagában nem minden esetben elegendő, különösen akkor, ha a rövidlátás gyors ütemben romlik.
A nagyfokú rövidlátás későbbi életkorban növelheti több súlyos szembetegség – például a retinaleválás, a zöldhályog, a korai szürkehályog vagy a rövidlátással összefüggő makulakárosodás – kialakulásának kockázatát. Ezért nemcsak az a cél, hogy a gyermek jól lásson, hanem az is, hogy lehetőség szerint lassítsuk a szemgolyó megnyúlását és a rövidlátás előrehaladását.
„A gyermekkori látásproblémák jelentős része jól kezelhető, de az időzítés kulcsfontosságú. Minél hamarabb derül ki, hogy a gyermek nem lát megfelelően, annál nagyobb eséllyel tudjuk megelőzni a szem túlzott terhelését, a tanulási nehézségeket vagy akár a tompalátás kialakulását. A rendszeres szemészeti ellenőrzés iskolakezdés előtt akkor is fontos, ha a gyermek nem panaszkodik” – mondja Dr. Nagymihály Attila.
Kinőhető a szemüveg?
Ez mindig attól függ, milyen látásprobléma áll a háttérben. A kisgyermekkorban meglévő távollátás bizonyos mértékig a növekedéssel csökkenhet, ezért később kisebb dioptriájú szemüveg is elegendő lehet, sőt egyes esetekben teljesen el is hagyható.
A rövidlátás ezzel szemben általában nem múlik el magától. Sőt, serdülőkorban és fiatal felnőttkorban gyakran tovább romlik.
„Ma már azonban léteznek olyan korszerű megoldások, amelyek nemcsak korrigálják a látást, hanem segíthetnek lassítani a romlást is. Ilyenek lehetnek például a speciális szemüveglencsék, bizonyos kontaktlencsék, az éjszaka horható ortokeratológiai lencsék vagy egyes esetekben szemcseppek. Hogy egy gyermek esetében melyik jöhet szóba, azt mindig szakember dönti el” – teszi hozzá Dr. Nagymihály Attila.
Fontos, hogy a gyermek akkor is viselje az előírt szemüveget, ha eleinte szokatlannak érzi. A nem megfelelő korrekció fejfájást, szemfáradtságot, koncentrációs nehézségeket okozhat, kisebb korban pedig a látás fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Mit tehetnek a szülők?
Nem célszerű megvárni, hogy a gyermek maga vegye észre vagy jelezze, ha látásproblémája van. Érdemes rendszeresen részt venni látásvizsgálaton, különösen az iskolakezdés előtt, majd az iskolás évek alatt is. Ha a családban előfordult már rövidlátás, vagy a gyermek gyakran hunyorog, fejfájásra panaszkodik, illetve igyekszik elkerülni a közeli feladatokat, a szemészeti kivizsgálás még inkább ajánlott.
A mindennapokban is sokat tehetünk a szem egészségéért. Törekedjünk arra, hogy a gyermek naponta legalább 1-2 órát töltsön a szabadban, és képernyőhasználat vagy tanulás közben alkalmazza a 20-20-5 szabályt: nagyjából 20 percenként legalább 20 másodpercig nézzen egy legalább 5 méterre lévő pontra.
A szemüveg kiválasztásakor ne csak a megfelelő dioptriára figyeljünk. Ugyanolyan fontos, hogy a keret kényelmes, strapabíró és jól illeszkedő legyen, hiszen azt a gyermek csak akkor fogja szívesen viselni. Egy jól megválasztott szemüveg nem hátrány, hanem olyan segítség, amely megkönnyíti a tanulást, a játékot és a világ felfedezését.