Ahogy múlnak az évek és szervezetünk öregszik, természetes, hogy a szemünk és ezzel együtt látásunk is változik. Kérdéses, hogy mi tekinthető normális látóélesség változásnak és milyen tünetek utalhatnak komolyabb betegségekre. Cikkünkben Dr. Nagymihály Attila szemész szakorvossal tekintjük át a leggyakoribb szembetegségeket.
„Van olyan látásromlás, ami ugyan kisebb kellemetlenséget okoz, de egy olvasószemüveggel könnyen orvosolható. Ugyanakkor előfordulhatnak komolyabb elváltozások is, amelyek gyógyszeres kezelést vagy akár műtétet igényelhetnek. Fontos tudni, hogy nem minden látásprobléma indokolható kizárólag az öregedéssel, néhány közülük sürgős kezelést is igényelhet, hogy elkerüljük a maradandó látáskárosodást. Éppen ezért kiemelten fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, amely segíthet megőrizni a látás egészségét. A vizsgálat során a szakember meg tudja állapítani, hogy a panaszokat a korral járó változások okozzák, vagy valamilyen kezelést igénylő betegség áll a háttérben” – mondja Dr. Nagymihály Attila, szemész szakorvos.
Szürkehályog
Általában a 40. életévet követően ugrik meg a szürkehályog kialakulásának a rizikófaktora. Jellemző tünete a dioptriaváltozás: eleinte a távoli látás romlik, hirtelen dioptrianövekedés jelentkezik, de a közeli látás ideiglenesen még javulhat is.
Később azonban a szemlencse fokozatos besárgulásával a látás egyre homályosabb lesz. Súlyos, előrehaladottabb esetben már barnássá, opálossá válhat a szemlencse és ezért a színek megkülönböztetése is problémás lehet.
A szürkehályog ma már egy gyors és biztonságos szemműtéttel teljesen gyógyítható. A beavatkozás során eltávolítják az eredeti szemlencsét és műlencsére cserélik. Ennek köszönhetően a látás ismét élessé válik, az életminőség jelentősen javul.
Szemészeti betegségek
60 éves kor után mind a glaukóma, vagyis a zöldhályog, mind a makuladegeneráció (ennek száraz és nedves típusai), mind a diabéteszes retinopátia (vagyis a cukorbetegséggel összefüggő szembetegség) kialakulásának az esélye is nő.
Ezek mind olyan kórképek, amelyek rendszeres szemészeti ellenőrzéssel jól szűrhetők és a látás megőrzésének az érdekében a mielőbbi felismerésük kulcsfontosságú.
Lógó szemhéj
A szemhéj megereszkedése – orvosi nevén a ptosis – a szemhéjemelő izom vagy annak beidegzését érintő károsodás révén alakulhat ki. Ez akkor válik igazán problémássá, amikor a szemhéj már rálóg a pupillára és korlátozza a látást. A ptosis akár veleszületett, akár később kialakult formái műtéttel nagyon jól korrigálhatóak.
Problémát okozhat még a szemhéj bőrének elvékonyodása is, ezt dermatochalasisnak vagy blepharochalasisnak nevezzük. A szemhéj bőre túllóghat a pillákon és azokat lenyomva kellemetlenséget, irritációt okozhat, illetve csökkentheti a látóteret. Ezt a problémát szemhéjkorrekcióval szintén nagyon jól lehet orvosolni.
Hátsó üvegtesti leválás
Veszélyes tünet, ha látómezőnkben lebegő vagy úszkáló, homályos területeket észlelünk vagy fényvillanásokat tapasztalunk. A probléma hátterében az állhat, hogy a szem belsejét alkotó zselés állagú üvegtest elfolyósodik és eltávolodik a retinától. A tünetek a retina leválásának első jelei lehetnek, ami vaksághoz vezethet. Bár az úszkáló homályok jelenléte a kor előrehaladtával normális jelenség, nagyon fontos azonban, hogyha rövid időn belül fokozódik az ilyen jellegű panasz, egyre több úszkáló pontot észlel a páciens, azonnal orvoshoz kell fordulni!
További, korral járó látásproblémák
Az öregedés nemcsak bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát növeli, hanem a szem szerkezetét és látásfunkcióit is befolyásolja. Íme néhány gyakori életkorhoz köthető elváltozás:
Presbyopia, azaz korral járó látásromlás
Az egyik legáltalánosabb változás, amely sokunkat érint, hogy 40 vagy 50 éves korunkban már nehezebbé válik elolvasni egy könyv betűit vagy éppen a telefon kijelzőjét. Ennek oka, hogy a szemlencse veszít a rugalmasságából és nehezebben fókuszálunk.
Öregszeműségnek, azaz presbyopiának nevezzük ezt a jelenséget. A megoldást a legtöbb esetben a különböző dioptriájú szemüvegek adják, akár más és más szemüveg használható olvasáshoz, vezetéshez vagy munkához.
Aki nem akarja folyamatosan cserélgetni, annak a multifokális és a progresszív szemüvegek jó megoldást jelenthetnek, ezek akár kontaktlencsékkel is kombinálhatóak.
Aki viszont végleges megoldásra vágyik, annak a látásjavító szemműtétek kiváló alternatívát jelenthetnek.
Csökkent pupillaméret
A kor előrehaladtával nem csak a szemlencse veszít a rugalmasságából, hanem a pupillát irányító izmok is. Ezek ernyedésével a pupilla szűkebbé válhat és lassabban reagál a fény változásaira. Jellegzetes tünete ennek, amikor gyengébben megvilágított térben nehezebben olvasunk el valamit, mint korábban.
Száraz szem
A szemszárazság bármely életszakaszban előfordulhat, de jellemzőbb idősebb korban. Oka, hogy a könnytermelés megváltozik és már kevesebb és más összetételű könny termelődik. A szemszárazság enyhítésére szemcseppek és gélek is rendelkezésre állnak. Ha anatómiai okok állnak a háttérben, például kifordult szemhéj, akkor ezek műtéttel korrigálhatóak.
Oldalsó/perifériás látótér csökkenése
Nem csak a szem fókusza, hanem a perifériás (vagyis az oldalsó, szélső) látásunk is romlik ahogy öregszünk. Jellemzően évtizedenként 1-3 fokot veszítünk, ami azt jelenti, hogy a 70. életévünkre akár 20-30 fokos látótér-kiesést is tapasztalhatunk.
Fontos tudni, hogy a látóteret érintő változások komoly szembetegségek (pl. glaukóma) tünetei is lehetnek, ezért nagyon fontos a szemészeti kivizsgálás.
Csökkent színlátás
A színlátás csökkenését, nem csak a korábban említett szürkehályog okozhatja. A szervezet öregedése folytán a színek érzékelését végző retina sejtek mennyisége is csökken, így a színlátás is romolhat. Fakóbbnak tűnő színeket, alacsonyabb kontrasztokat láthatunk.
Ez a folyamat bár természetes jelenség, vannak olyan esetek, amikor érdemes szemész szakorvoshoz fordulni, mert akár a makuladegeneráció egyik tünete is lehet.
Amit nem lehet elégszer hangsúlyozni…
„A rendszeres szemvizsgálat segít időben észlelni bármely szemészeti elváltozást. Aki 40 év felett évente eljár szemészeti szűrővizsgálatra, annak nagyobb esélye van hosszútávon megőriznie a jó látást. Ne feledjük azt sem, ha a családunkban súlyos szembetegség fordul elő, akkor fokozott kockázatnak vagyunk kitéve mi is, hiszen ezen betegségek öröklődhetnek” – emeli ki Dr. Nagymihály Attila szemész szakorvos.