Amikor egy kisebb duzzanat alakul ki a szemhéjunkon, gyakran árpára gyanakszunk. Azonban kevesen tudják, hogy kétféle árpa létezik: az árpa (hordeolum) és a jégárpa (chalazion). De milyen tünetek alapján lehet őket megkülönböztetni, és hogyan kezelhetők?
„A szemhéjszéli mirigyek, az úgynevezett meibom mirigyek olajos anyagot termelnek, ami a szemünk felszínét fedő természetes könnyfilm fontos alkotóeleme. Ezeknek a mirigyeknek az elzáródása miatt alakul ki az árpa és a jégárpa.” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila, szemész szakorvos.
A szemárpa
Az árpa (hordeolum) egy kicsi, vörös és fájdalmas csomó, amely a szempillák tövében vagy a belső szemhéjon jelenik meg, legtöbbször bakteriális fertőzés következtében. Előfordulhat a szemhéj külső, látható részén is, de sokszor a szem kötőhártya felőli részén alakul ki.
A jégárpa
A jégárpa (chalazion) egy nagyobb, nem fertőző csomó, amely lassan, hetek vagy hónapok alatt alakul ki a szemhéjon. Ez az állapot akkor jön létre, amikor egy árpa nem ürül ki, hanem betokosodik, és így a duzzanat tartóssá válik. A jégárpa általában nem jár fájdalommal, és legtöbbször a felső szemhéjon fordul elő, mivel itt több mirigy található, mint az alsón. A jégárpa tünetei közé tartozhat a szemhéj duzzanata, bőrpírja és lógása.
Milyen tünetek utalhatnak árpára vagy jégárpára?
Az árpa jellemző tünetei a következők:
- Erős fájdalommal járó vörös dudor a szemhéj szélén, a szempillák tövében. Akár az egész szemhéj is megduzzadhat.
- A szemhéj belső oldalán gyakran megjelenik egy kis gennyes pont a duzzanat közepén.
- Idegentestérzet a szemben.
- Fényérzékenység.
- Fokozott könnyezés az érintett szemben.
- A duzzanat az alsó szemhéj alá is átterjedhet.
A jégárpa gyakran tünetmentes maradhat, különösen, ha a szemhéj belső felén alakul ki, és csak a szemhéj kifordításával vehető észre. Ha tünetek jelentkeznek, a következők lehetnek:
- Dudor a szemhéjon, amely néha pirosas és duzzadt, és esetleg érzékeny is.
- Ritkán az egész szemhéj is megduzzadhat.
- Homályos látás, ha a jégárpa olyan méretű, hogy már nyomja a szemgolyót.
- Lógó szemhéj.
Mi válthatja ki az árpa vagy jégárpa kialakulását?
Az árpa és a jégárpa kialakulásának leggyakoribb kockázati tényezői közé tartozik az akne, a rosacea, a szemhéjak krónikus gyulladása, a nem megfelelő szemhéj higiénia, a meibom mirigyek diszfunkciója és a poros környezetben végzett munka.
Hogyan kezelhetők az árpa és a jégárpa?
Meleg borogatás: Egy tiszta anyagot mártsunk meleg vízbe, majd tartsuk a szemhéjunkhoz 10-15 percig, naponta többször is és masszírozzuk át a pillatöveknél a bőrt. Ez segíthet az elzáródott mirigyek kitisztításában, különösen jégárpa esetén.
Antibiotikumok: Szükség esetén a szemész antibiotikumot ír fel a gyulladás kezelésére.
Sebészeti beavatkozás: Ha az árpa vagy a jégárpa tartósan fennáll, vagy a látást is befolyásolja, szükség lehet annak eltávolítására. Ez általában helyi érzéstelenítéssel egy kisebb műtéttel megoldható.
Ha az árpa vagy a jégárpa visszatérő probléma, biopsziára is sor kerülhet, hogy kizárják a komolyabb problémákat. Ebben az esetben egy apró szövetdarabot távolítanak el, majd vizsgálnak meg.
„Nagyon fontos, hogy ne nyomjuk össze, és ne próbáljuk kifakasztani sem az árpát, sem pedig a jégárpát. Ez ugyanis fertőzést generálhat, ami átterjedhet a szemhéjra vagy a szemfelszínre is. Ha zavaró a probléma, és néhány nap alatt nem múlik el meleg borogatás hatására, akkor érdemes szemész szakorvost felkeresni.” – tanácsolja Dr. Nagymihály Attila.