A homályos látás gyakori szemészeti panasz, amely egyaránt érintheti a fiatalabb és az idősebb korosztályt. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba áll a hátterében. 40-45 éves kor felett pedig a közeli látás elhomályosodása válik gyakoribbá, ami egy természetes fiziológiás folyamat velejárója.
Azonban a homályos látás komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet, ezért nem érdemes félvállról venni.
Mikor beszélünk homályos látásról?
“Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán. A problémát tapasztalhatjuk egyik vagy mindkét szemen, érintheti a teljes látóteret vagy csak egy részét. A homályos látásnak számos oka lehet, ezért mindig ki kell vizsgálni, hogy mi áll a háttérben. Mielőbb keressünk fel egy szemorvost, ha ilyen vagy más szemészeti problémát tapasztalunk.” – mondja Dr. Nagymihály Attila.
A homályos látás általában nem magában áll, több tünet is kísérheti:
- fejfájás
- egyéb látászavarok – kettős látás, csőlátás, vakfoltok, fényudvarok
- fényérzékenység vagy villogó fények
- vörös vagy irritált szemek
Milyen okok állnak leggyakrabban a homályos látás hátterében?
Rövidlátás vagy myopia
A rövidlátás az egyik leggyakoribb fénytörési hiba. Ennek oka, hogy a szem “hosszabb vagy nagyobb átmérőjű”, így a fény nem a retina síkjára, hanem az elé esik. A rövidlátók közelre élesen látnak, de a távolabbi tárgyak homályosak. Ez a probléma különösen vezetés közben válik nyilvánvalóvá: miközben az autóban a rádiót vagy a műszereket jól látják, a közúti jelzések olvasása már nehézséget okoz. A rövidlátás érintheti az egyik vagy mindkét szemet is. Szemüveggel, kontaktlencsével vagy látásjavító szemműtéttel egyszerűen korrigálható.
Távollátás vagy hypermetropia
Egy másik gyakran előforduló fénytörési hiba, a távollátás. Ekkor a hipermetrópok mind a távoli, mind a közeli tárgyakat homályosan láthatják. A távollátók az esetek nagy részében jól tudnak alkalmazkodni, ezért a kisfokú távollátók van, hogy nem is hordanak szemüveget. Ez a folyamatos alkalmazkodás azonban szemfáradtságot és fejfájást okozhat. A távollátás korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével, ritkábban lézeres műtéttel, vagy 45 év felett műlencse beültetéssel.
Asztigmatizmus
Az asztigmatizmus a szaruhártya szabálytalan alakja miatt alakul ki. Ez torz, homályos látást okoz minden távolságban. Az asztigmatizmus tünete lehet a kettős kép megjelenése is (mintha ányékot vetnének a betűk). Szerencsére számos korrekciós lehetőség létezik, beleértve a szemüveget, kontaktlencsét és a látásjavító szemműtétet.
Presbyopia
A presbyopia a közeli látás romlása, amelyet a szemlencse rugalmasságának csökkenése okoz. Ez 40-45 éves kor körül kezd kialakulni. Teljesen természetes folyamat, nem tekinthető betegségnek.
A szöveg elhomályosul a korábban megszokott olvasótávolságban, és egyre távolabb kell tartani a papírt vagy a telefont, hogy ki tudjuk venni a betűket. A presbyopia olvasószemüveggel és szemműtéttel is korrigálható.
Szürkehályog, cataracta
A szürkehályog kialakulása jellemzően 50-60 éves kor felett következik be, de ennél fiatalabbaknál is jelentkezhet a betegség. Előfordulhat veleszületett szürkehályog is, továbbá trauma hatására is kialakulhat cataracta, de ebben az esetben jellemzően csak az egyik szem érintett. A betegség kezdeti stádiumában a látás kissé homályossá válik, és gyenge fényviszonyok között a tárgyak képe összemosódik. Az idő előrehaladtával a tünetek súlyosbodhatnak, a színek eltűnnek, minden homályossá és szürkévé válik.
Szürkehályog esetén a látás hosszútávon szemüveggel nem korrigálható. Az egyetlen tartós megoldást a műlencse műtét jelenti, amely során az elszürkült szemlencsét ultrahang segítségével eltávolítják, és helyére egy speciális műlencsét ültetnek be. Ez a műlencse lehet egy- vagy többfókuszú. Az eljárás teljesen fájdalommentes és mindössze 10 percet vesz igénybe.
Várandósság
A várandósság során bekövetkező hormonális változások számos tényezőt befolyásolhatnak, így a látást is. Egyes esetekben a kismamáknál a vízvisszatartás vagy a magas vérnyomás következtében alakulhat ki homályos látás. Terhességi cukorbetegség esetén gyakran szemfenék vizsgálatra is szükség lehet.
Ha a várandósság alatt jelentős látáscsökkenést tapasztalunk, azonnal forduljunk szemorvoshoz, mert a tünet akár a „terhességi toxémia” jele is lehet. Ez az állapot jellemzően a terhesség késői szakaszában jelentkezik, kezelés nélkül komoly veszélyt jelenthet mind az anyára, mind a gyermekre.
Szemszárazság
A szemszárazság változatos tünetekkel járhat – viszketés, idegentest érzés, égő érzés, szemvörösség. Krónikus esetben azonban torz és homályos látást is okozhat. A szemszárazság enyhébb formái műkönnyekkel hatékonyan kezelhetők, de a homályos látást vagy más torzulást okozó, krónikus szemszárazság szakszerű szemészeti és általános kezelésre is szükség lehet.
Úszkáló foltok
Amikor látásunkban furcsa, apró, úszkáló alakzatokat észlelünk, először akár azt is gondolhatjuk, hogy valamilyen szennyeződés került a szem felszínére. Ezek az úszkáló fekete foltok azonban az üvegtesti homály jelei, amelyek általában az életkor előrehaladtával, 40-70 éves kor körül jelennek meg. Kialakulásuk hátterében állhat szemészeti fertőzés, gyulladás, vagy apró szemsérülés is. Az üvegtesti homály nagyobb eséllyel jelenik meg rövidlátóknál, cukorbetegeknél, vagy szürkehályog-műtéten átesett személyeknél.
Abban az esetben, ha az úszkáló homályok jelentősen rontják a látást, lézeres kezelés (vitreolysis) vagy üvegtest eltávolító műtét (vitrectomia) válhat szükségessé. Minden esetben érdemes a kezelőorvossal együtt mérlegelni az eljárások előnyeit és kockázatait.
Súlyos szemészeti kórképek
A súlyosabb szemészeti kórképek egyik először megjelenő tünete gyakran a homályos látás. Ezek közül kiemelkedik a diabéteszes retinopátia. Ez a betegség komolyabb látáskárosodást, akár vakságot is okozhat! Jól karbantartott vércukorszinttel és rendszeres szemészeti ellenőrzéssel ez az állapot megelőzhető.